Aradi vértanúk

Lőpor és golyó általi halált halt reggel fél hatkor:

Lázár Vilmos, ezredes

Nagybecskerek, 1815. október 24. – Arad, 1849. október 6.

Örmény származású magyar nemesi családban született. Noha csak ezredesi rangot viselt, mint önálló hadtestvezénylőt, a szabadságharc tábornokaival együtt állították az aradi hadbíróság elé. Mivel a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, „kegyelemből” golyó általi halálra ítélték.

Dessewffy Arisztid, tábornok

Csákány, 1802. – Arad, 1849. október 6.
 
A császári csapatok előtt tette le a fegyvert, az aradi hadbíróság azonban Dessewffy Arisztidet kötél általi halálra ítélte. Mivel császári csapatok előtt tette le a fegyvert Haynau az ítéletet később „kegyelemből” golyó általi halálra változtatta.

Kiss Ernő, tábornok

Temesvár, 1799. június 13. – Arad, 1849. október 6.
 
Gazdag, örmény eredetű családban született. Kiss Ernő halálos ítéletét kötél általi halálról golyó általi halálra módosították, mert császári csapatok ellen harcoló csapatokat nem vezényelt. Az első lövés a vállába hatolt, ekkor saját maga vezényelt újra tüzet a tanácstalan kivégzőosztagnak. Ezután a halálos ítéletet közvetlen közelről hajtották rajta végre.

Schweidel József, tábornok

Zombor, 1796. május 18. – Arad, 1849. október 6.
 
Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt Haynaunak, ő azonban ezt elutasította, és kötél általi halálra ítélte. Ezt felesége könyörgésére „kegyelemből” golyó általi halálra változtatták.

Kötél általi halált halt reggel hat óra után:

Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok

Bécs, 1813. – Arad, 1849. október 6.
 
Gazdag osztrák szülők gyermekeként született. Görgey bizalmasaként ő közvetített a tárgyalásokon a cári seregekkel a fegyverletételről. Ezután fogták el az osztrák hatóságok. Kötél általi halálra ítélték.

Török Ignác, tábornok

Gödöllő, 1795.június 23. – Arad, 1849. október 6.
 
Kisbirtokos magyar nemesi családból származott. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, a császári hadsereg kötelékébe hadnagyként lépett. 1838-ban a nemesi testőrséghez került, ahol az ideiglenes és tartós erődítések tanára lett. Tanította többek között Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is.Élete utolsó napjait Görgey táborában és Aradon töltötte. Kötél általi halálra ítélték.

Láhner György, tábornok

Necpál, 1795. október 6. – Arad, 1849. október 6.
 
Német polgári családban született. A Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. 1849. február 6-ától tábornokként végezte a munkáját.

Knezic Károly, tábornok

Velki Gradevac, Horvátország, 1808. – Arad, 1849. október 6.
 
Édesapja horvát származású, de osztrák szolgálatban álló határőrtiszt, édesanyja a híres Omar pasa leánya volt. Világosnál tette le a fegyvert. Kötél általi halálra ítélték.

Nagysándor József, tábornok

Nagyvárad,1804.október 17. – Arad,1849.október 6.
 
Vagyontalan magyar nemesi családban született. Világosnál tette le a fegyvert. Kötél általi halálra ítélték.

Gróf Leiningen-Westerburg Károly Ágost, tábornok

Ilberstadt, 1819. április 11. – Arad, 1849. október 6.
 
Hessen nagyhercegségben született, elszegényedett német főnemesi gyermekeként, amelynek több tagja is katonaként szolgált. Felesége révén magyarországi nagybirtokos lett. Görgey Artúr jó barátja volt. Kötél általi halálra ítélték.

Aulich Lajos, tábornok

Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.
 
Német polgári családból származott, édesapja vendéglős volt. Soha nem nősült meg. Részt vett a napóleoni háborúkban is, 1813-ban, 20 évesen császári hadnagyként vonul be Párizsba. 1849.július 14-étõl augusztus 11-éig (egy hónapig) a szabadságharc utolsó hadügyminisztere volt. Megpróbált újításokat kezdeményezni, hadparancsban írta elő a nemzetiségi honvédek kiemelten barátságos kezelését, a velük való „emberséges bánásmódot”. Magyarul egész életében ő sem tanult meg. Aradi tárgyalásán – társaihoz hasonlóan – nem kért kegyelmet.

Damjanich János, tábornok

Temesőr, 1804. december 8. – Arad, 1849. október 6.
 
Szerb nemzetiségű, vagyontalan családból származott, apja katonatiszt volt a császári-királyi seregben. A tavaszi hadjárat több jelentős ütközete fűződik a nevéhez. A szolnoki ütközet megnyeréséért 2. osztályú katonai érdemrenddel tüntették ki. Győzelmet aratott még Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál is. Április 28-án ideiglenes hadügyminiszterré is kinevezték, azonban még aznap eltört a lába, emiatt szolgálatképtelenné vált. Július 10-től az aradi vár parancsnoka lett, augusztus 17-én a cári csapatok előtt tette le a fegyvert.

Gróf Vécsey Károly, tábornok

Pest, 1807 – Arad, 1849. október 6.
 
Főnemesi származású, apja altábornagyi rangban szolgált a császári-királyi hadseregben, ő volt Bécsben a magyar nemesi testőrség parancsnoka. Nővére udvarhölgyként Ferenc József egyik nevelője volt. A világosi fegyverletétel hírére augusztus 20-án Borosjenőn a cári csapatok előtt kapitulált. Kötél általi halálra ítélték.